eredmények

Ismét Halimbán jártunk, de csak egy karabínert, és egy csukázó úszót sikerült fogni... Először a karabíner jött Barninak, majd később sikerült kifogni az úszót nekem. Ugyan tanúsítottak némi ellenállást, de csónakkal rámentünk, és könnyen kivettük mindkettőt. A főnök szerint már három napja nem eszik a csuka. Elég cudar idő volt, végig fagypont alatti hőmérséklettel. A gyűrűk, az orsó és a zsinór is eljegesedett, a zsinórt újra fel kell tekercselnem, mert a ráfagyott jég miatt annyira megvastagodott, hogy a kiolvadás után nagyon lazán van a dobon. Az úszóból wobblereket fogok készíteni, még az is lehet, hogy nem csak kettőt, ahogy a képen látszik, hanem a bóbitát is felhasználva hármat.

Halimbán telt a nap nagy része. Nagyon szép idő volt, nem fújt a szél, sütött a nap. Három kicsi csukát fogtunk, Barni kettőt, én egyet. Elvileg elégedettnek kellene lennünk, hiszen fogtunk, szép volt az idő, mégis csalódottak voltunk, mert többet, szebbet, süllőt is szerettünk volna fogni. A csukám közvetlenül a csónak előtt kapott, a horog az állába, elég rossz helyre akadt, vérzett rendesen. Horogszabadítás után gyorsan elúszott, talán nem volt olyan vészes a vérzés.

Az idei évben most voltam először horgászni, Hajmáspusztán jártam. Szép rablások voltak többfelé, mégsem akadt csuka. Viszont meglepetésre jött egy 34 cm-es süllő. Egy helyi erő mondta, hogy valamelyik évben néhány darabot raktak a tóba, ez már a szaporulat lehet. Elkészült tizenvalahány új csali, azokat próbáltam ki. Néhánynak a mozgását még javítani kell, a többség viszont jól mozog.

Valami probléma volt az oldal adatbázisával, röviden összefoglalom az elmúlt év eseményeit. Nagyon kevés idő jutott pergetésre, nem tudom teleírni a monitort az élményekkel...
2009. novemberében Pátkán jártunk, nagyon hideg volt, csónakkal próbáltunk fogni valamit. Nekem nem sikerült, Zolinak igen, még reggel akasztott egy csukát a partról. A csónakkal először kiszabadítottuk az egyik csalit a nádból, aztán mást nem is fogtunk.

2010.10.02 Hajmáspuszta
Sajnos nem tudtam fogni semmit. Volt két rávágásom, meg egy nagyszerű kapásom, de nagy locsogás után a hal lemaradt úgy, hogy nem is láttam, mert a part menti nád takarta. Zolinak persze megint ment a dolog, hármat fogott...

Volt még egy betlink ősszel, a kenesei kövezésen próbálkoztunk. Ugyan láttunk csukákat a vízben, kapást nem sikerült elérni, még a hattyúk is tojtak ránk...

Ugyan nem pergetőhorgászatról számolok most be, de legalább ragadozó halakról szól az írás. A Lőrintei tavon vágtunk bele Barnival egy 24 órás kalandba, délutántól délutánig. Nappal pontyot szerettünk volna fogni, de nem ez a lényeg (nem is sikerült, hehe). Éjjel történtek a nagy dolgok, végólmos-halszeletes szerelékkel süllőztünk. Mindketten négyet tudtunk fogni, nekem jött a legnagyobb, 57 cm 2,6 kg. Kora este 6-7 körül óriási zápor volt, onnantól csendes volt az idő. Az eső után dobtam néhányat wobblerrel, de a helyi szabályok tiltják az éjjeli pergetést (júliusban 21-5 óráig), ezért, és Barni korábbi éjszakai eredményei miatt is a fenekező süllőzés maradt. A halak éjfélig voltak aktívak, utána semmi nem történt, csak egy-két apró piszkálás.
(Este Barni fogott egy amúrt, meg egy pontyot, délelőtt jött még egy kárász.)

Az idei első pergetőhorgászat Hajmáspusztán ért bennünket. Egyetlen csuka jött, az se nekem... Fenekezve volt néhány kárász, kisponty, sügér... az se nekem...
Zoli csukája:

Halimbán jártunk Börnyvel. Állítólag ez egy csukabánya, tuti a kapás, kis csuka nincs is benne, csak nagy, stb, stb. Hát, ezt nem sikerült igazolnunk :) Elég hideg volt, kb. 2-3 fok lehetett. Szerencsére a szél nem volt erős, de így is jól átfáztunk délutánra. Egyetlen kis csukát sikerült fogni (37 cm). Annak azért örültem, hogy pont ezzel a csalival, mert utólag raktam még bele ólmot, ezek szerint jól sikerült a javítás. Az új ólmozásnál még ki kéne javítani a festést, hátha akkor szívesebben fényképezkednek vele a halak...

24 órásra tervezett, de aztán valamivel rövidebb horgásztúrán vettünk részt Lőrintén Gáborral. Pergetéssel kezdtünk péntek délután 5 körül, sötétedésig dobáltunk először a nagy tavon, majd utána a kicsin is. Sajnos semmit nem fogtunk, rablást se láttunk, csak szürkületkor volt egy kb. 10-15 perces időszak, amikor beindultak a ragadozók. Éjszakára egy kishalas és egy bojlis botot dobtunk be. Éjjel elég sokan voltak a stégeken, mindenki süllőt szeretett volna fogni, de mindössze néhány rontott kapásra futotta az egész társaságnak. Az este folyamán két említésre méltó dolog történt, az egyik egy kishalra kapó 90 cm-es tokhal volt (a helyi szabályok értelmében fotózás után ment vissza a vízbe), a másik pedig egy horgásztársunk parádés fürdése. A stég szélén állva osztotta az észt Gábornak a bojlizás rejtelmeiről, mikor megszólalt a mobilja. A felesége (barátnője?) hívta, erre ő a beszélgetést félbehagyva a part felé fordulva lépett egyet kifelé. A sötétben azt hitte, hogy a partra fog lépni, de nem, ott még víz volt. Hatalmas hasast dobott, teljesen elfeküdt a térdig érő vízben, a telefont a vízből kitartva landolt, majd aggódva kérdezte: "Halló, itt vagy még?". Éjszakai horgászatra való felkészültségét mi sem jellemzi jobban, hogy az eset után kért egy törölközőt, majd átöltözött és tovább horgászott. Eléggé kiröhögtük. Fél egytől fél hatig aludtunk, reggel úgy tűnt, hogy a süllős boton ez alatt kapás volt. Összepakolás után a kis tavon pergettünk, 8 előtt sikerült egy 38 cm-es csukát fognom. Fél 10 után feladtuk a küzdelmeket. Nagyon meleg és szeles volt az idő, úgy láttuk, mások is eredmény nélkül maradtak, leszámítva egy kishallal horgászó tettestársat, szép süllője volt.

Nyárra kölcsönadtam egy doboz csalit, érdemes volt, mert Pataki úr fogott egy balint és egy süllőt is a füredi mólón. Ugyan képet nem tudott mutatni, de mivel az általam készített csalikat használta, hajlamos vagyok hinni neki :)
Kép az erdményes csalikról: ezen vesztett rajta a balin, és ezzel sikerült becsapni a süllőt.

Tiszta gáz, az év első horgászata májusban, pont mint tavaly... Utunk Hajmáspusztára vezetett. Szép, de kicsit szeles időben dobáltunk egész délelőtt. Zoli már a negyedik dobásával eredményes volt. Egy darabig fej fej mellett haladtunk, de aztán fordult a kocka, végül Zoli nyert 5:3-ra. A legnagyobb csuka 50 cm volt, az enyémek 44, 32 és 45.